2013. február 28. – Napi Cikk

Azt hiszem az egységért kell, imádkozzunk, hogy valóban rendelkezzünk egy biztonságos hellyel mindenki számára, ahol úgy kell, érezzük magunkat, mintha ez lenne a  “Könnyek Fala” számunkra, hogy ez a mi Anya méhünk. Ott melegséget, biztonságot kell éreznünk, éreznünk kell, hogy ez a hely ahol felfedezzük a Teremtőt, ahol egyesülünk, hogy a spiritualitás bejárata ott található, együtt a mi Ibur (magzati), Yenika (csecsszopó), és Mochin (felnőtt) állapotainkkal.

Én nem tudom, hogyan élhet valaki anélkül, az érzés nélkül, hogy egy ilyen jelenség valóban létezik a valóságban. Mivel ez az a magabiztosság, hogy létezik egy erő, amivel képes vagyok elérni az összeolvadás állapotát, amiből feltölthetem magam energiával, ahonnan támogatást és önbizalmat kaphatok, és ahonnan megkaphatom a helyes analízist.

Lehetetlen a spiritualitásban létezni és előre haladni egy olyan hatalmas jelenség, mint az “Anya” nélkül, aki állandóan támogat, óv és irányít engem, és bármi is történjen biztonságot ad nekem.

Erről lett az mondva, “rejtőzködés a Templomban”, azon belül, az adakozás tulajdonságán belül. Ez a Bina, a Felső Anya, az Éden Kert, ez minden.

Hogy lehet az, hogy valaki képtelen megérteni, hogy létre kell mindezt hoznia maga számára? És hogyan lehetséges az, hogy amint a csoportnak valami problémája van, hogy az a megszegés állapotában van, akkor nem próbál egy ilyen helyet kialakítani, megszerezni, és e helyett, inkább állati értelmét használja? Hogy azt teszi ahelyett, hogy egységért, egyesülésért küzdene? Kérjük együtt mindannyian azt, hogy megkapjuk azt az érzést, hogy egy ilyen biztonságot adó hely létezik közöttünk. Ez a biztonság, fejlődés közös tere, mint Noé bárkája, a Bina szintje, a Felső Anya, az Istenség, ahol képesek vagyunk elrejtőzni a gonosz hajlam elől.

Ott lehetünk képesek kifejleszteni az Ő vele való összeolvadás képességét.

Reggeli lecke, 1.rész