2013. április 21. – Napi Cikk

Kérdés:

A csoport és a tanár véleménye előtti lenullázás része a fejlődésnek?

Rav:

Ez a kövületi szint a spiritualitásban.

Kérdés:

Kapok erre valami feedback-et, visszajelzést? Mit kell erre válaszul megkapnom?

Rav:

Azt akarod tudni, hogy vajon a lenullázást megtetted-e vagy sem? Hogy mi, annak a jele? A jel az a tény hogy te megkapod a többiek véleményét, vágyait és gondolatait. De te ebben osztozol, ez nem jelenti azt, hogy ezek olyan dolgok amiket te irányítasz. Te megkapod tőlük az ő teljes képüket, gondolataikat, vágyaikat és szándékaikat, és te ezt itt és most kezded…Először is te megkapod mindezt, utána elkezded őket kiválogatni, milyen kategóriáknak megfelelően, milyen edényekkel bírálom el magamat most, és hogyan kapcsolom össze ezeket a dolgokat, vagy, hogyan választom szét azokat, vagy képes vagyok mindent rendbe rakni közöttük?

Milyen “számítógép program”-nak megfelelően teszem mindezt? Hogyan vagyok képes megvalósítani érzékelésemet, a környezethez való helyes kapcsolatomat most? Mi teszi biztossá számomra, hogy nem vezetem félre magamat jelenlegi számításaimban, azaz véleményemben, vágyaimban és szándékomban, irányukban, hogy vajon nem csapom-e be magamat? Hogyan válhatok szakértővé, és kitűnő analistává, aki képes számításokat végezni, tisztázni dolgokat, értékelni, hogyan tudhatom meg hogy milyen edénnyel végzem el mindezt?

A legfontosabb dolog számomra az, hogy semleges maradjak, és akkor képes leszek mindent kitalálni. És akkor még akkor is ha hamis jeleket találok, az sem számít. A legfontosabb számomra az, hogy egy semleges elemző legyek mindenfajta tisztázásokkal kapcsolatban. és, akkor szükségünk lesz a Teremtőre. Nincs más választás.

A személynek szüksége van a Teremtőre amennyiben minden rendelkezésre áll kivéve egy elemet, a személy nem tudja hogyan közelítse meg mindezt, nem biztos benne milyen szemszögből tekintsen minderre, mi az ami őt irányítja…Kérdése van magával kapcsolatban. És ez egy jó állapot már. Ez egy nagyon kellemetlen állapot, mivel a személy teljesen össze van zavarodva, össze vissza lógatják. Nem tekint kifelé többé, ami kívül történik többé őt nem érdekli, mivel azt nem tudja mi az ő saját belső tartalma, az aminek alapján lát minden mást, ami alapján döntéseket hoz, ami által méricskéli a helyzeteket… és ez a helyzet folytatódik mindaddig amíg el nem érkezik ahhoz a helyzethez, hogy “A harmadik személy döntést hoz közöttük”.