Nincsen más Rajta kívül

Hogyan viszonyuljak magamhoz, ha nincsen más Rajta kívül?

Úgy kell, viszonyuljak magamhoz, mint aki egy abszolút szabad objektumhoz, mely teljesen független a Teremtőtől. Mit jelent a függetlenség? Az független, aki képes a gyakorlatban, specifikusan kifejezni a jóságot a Teremtő abszolút erejével szemben. A Teremtő irányít abszolút mindent a szívben található ponton kívül, az általa teremtett fekete ponton túl. Mindez olyan mintha Ő lenne az, aki ezt a pontot belém nyomta, és ez által Ő az, aki megadta nekem a lehetőséget, hogy saját döntést hozzak azzal kapcsolatban, hogy milyen módon reagálok Ő felé. Egyébként ez az aktuális célja a rejtettségnek. nekem úgy kell felfognom magam, mint a Teremtő homlokegyenest ellentéte. Mondhatom ezt így is, de mondhatom ezt más szavakkal is. Az Ő kizárólagossága, különlegessége abból a tényből adódik, hogy míg Ő az egyetlen utánozható dolog a valóságban, ennek ellenére Ő mégsem tesz engem agyatlan rabszolgájává.

Szóval ki vagyok én, ha nincsen más Rajta kívül?

Ez egy teljesen független pont, és ilyen módon kell kifejlesztenem magam függetlenségem pontjából, hogy olyanná váljak, mint Ő. Egyébként én nem növekszem, és nem leszek képes függetlenné válni. Ez ad nekem érettséget, és a felelősség érzetét.

Hogyan viselkedjek a csoporttal, és hogyan erednek a csoport szabályai mindebből?

Nyilvánvaló hogy a csoport összes szabályai, valamint viszonyaim a csoporton belül abból erednek, hogy “nincsen Más Rajta kívül”. Például meg kell, teremtsük annak feltételeit, hogy ennek hasonlóságát megvalósíthassuk a közöttünk levő viszonyokban. Vagy legalább úgy kell hozzájuk viszonyulnom, mint egy törvényhez mely a Teremtőben ered. Azaz a “nincsen Más Rajta kívül” nem töröl el minket, nem pusztít el minket.

Hogyan viszonyuljak a világhoz? Korrigálnom kell a világot. Azáltal korrigálom a világot, hogy magamat korrigálom a csoport iránt, mivel ez által, én korrigálom, a világot amekkora mértékben képesek vagyunk a világnak elmagyarázni mit is jelent a korrekció, mi annak célja, miért teremtette meg a Teremtő az egót. Mindezt ő azért tette, hogy mi egy időben függetlenné váljunk, Tőle miközben hasonlóvá válunk Ő hozzá. “Szeresd felebarátodat, mint saját magadat” ez a teljes korrekció szabálya. Ezáltal az önzőségemtől való elmenekülés azon vágy érzékelésétől függ, mely ahhoz a személyhez tartozik, akit a Teremtő jelöl, ki számomra mintha az saját vágyam lenne, mint az a vágy, mely felettem van. Mi ennek az eredménye? Ez azt jeleni, hogy mindaz, ami nem én vagyok, az a Teremtő, és ez a világban mindent jelent, ami körülöttünk található. Amennyiben én képes vagyok elérni, a szeretet szintjét mindenki iránt, és már nem érdekel, hogy kik ők, és mik ők, azáltal hogy így cselekszem, megvalósítom Ő iránti szeretetemet. A Teremtő a világ iránt mutatott attitűdömben fedi fel magát.

Miért hoz el a szeretet minket a Teremtővel való hasonlósághoz?

Mi ebből kikövetkeztethetjük azt, hogy azáltal hogy engem szembe helyezett a világgal, megmutatja nekem, hogy én mennyire ellentétes vagyok azzal. A rejtettség szükséges ahhoz, hogy engem olyanná tegyen, mint aki hasonlóvá válik Ő hozzá, hogy engem egóm fölé emeljen ahelyett, hogy megmaradjak azon belül. Minden egyes erőfeszítés célja, amit megteszünk az, hogy arra gondoljunk, hogyan tudunk elégedettséget okozni Ő neki, minden egyes állapotban, amin keresztül megyünk. Mi nem tudjuk ki is Ő, hogy mi is Ő, és valójában ezt nem is kell tudnunk. Ezen erő koncepciója nem fontos számunkra egyelőre. Mi boldogságot adunk a Teremtőnek, élvezetet adunk Ő neki azáltal hogy kilépünk magunkból, hogy magunk fölé emelkedünk, és hogy létrehozunk valamit magunkon kívül. Végül is ez a cél melyet követünk.

Novoszibirszk, workshop, 2o12. december 8.