Semmim sincs a barátaimon túl

A Báál HaSzulam által elmagyarázott alapelv a következő: a személy csak akkor mondhatja azt, hogy a Teremtő az jó, amikor boldog attól, hogy barátai érzik jól magukat, akkor képes barátaival összeolvadni.

Akkor el kell a valóságot barátain keresztül látni. Hogyan tudom azt leellenőrizni, hogy összeolvadtam-e a barátokkal? Akkor vagyok velük összeolvadva, ha boldog vagyok az ő boldogságuktól, és szomorkodom balszerencséjükön, és ha mindezt csak azért teszem, hogy nekik egy jó állapotot teremtsek. Akkor elkezdem megérteni, felfedni azt, hogy amekkora mértékben valójában ennek ellentétére vágyok, hogy amekkora irigység és gyűlöletet fedezek fel magamban, mint az az “égő tűz” melyet Rabbi Shimon tanítványai fedeztek fel magukban.

Hogy amekkora mértékben képtelen vagyok nekik jót kívánni, mivel akkor úgy tűnne nekem, hogy én jelentéktelenebb vagyok náluk. és akkor a személynek hatalmas munkát kell végeznie, hogy ezek a helyes és őszinte önvizsgálatok a helyes döntéshez vezessenek: hogy ő semmi mással nem rendelkezik barátain kívül, és hogy ő rajtuk keresztül létezik.

Reggeli lecke, 2o13. március 1o.