Az előrehaladás a csodálat állapota

A barátok a lelke részei, melyeket a lelke azon másik részéhez kapcsolok mely rész szikrának van nevezve. Ezt a két részt egy egységgé kell összekapcsolnunk. és azáltal a barát egy szikra mely minden olyan személyen belül megtalálható, aki velem a közös csoportban osztozkodik. Nekem sem testeikre sem e-világi tulajdonságaikra nincsen szükségem, az egyetlen dolog amire szükségem van az a bennük levő szikra. Azt kell hogy lássam hogy ez a szikra mekkora mértékben nullázza le magát, hogyan képes a barátok felé dolgozni, mekkora mértékben becsüli a csoportot, a célt, az utunkat magasra.

Ezt kell irigyelnem, ez akkor egy jó irigység, amennyiben én azt se nem hanyagolom el, se nem törlöm el, hanem épp ellenkezőleg én tanulok abból, mint ahogy én tanulnék attól akit magamnál fontosabbnak tartok. Általában nem kellemes egy egyén számára hogy azt lássa hogy a többiek fontosabbak nála, úgy tűnik ők sikeresebbek, jobban haladnak, míg ő maga kicsi hozzájuk képest, és ő vesztesnek tűnik. Azonban amennyiben ő képes a többieket ilyen módon tekinteni, akkor azáltal képes előre haladni. Mindeddig problémánk az hogyan nullázzuk le magunkat a többiekkel szemben. Azok akik mindezt figyelmen kívül hagyják, azaz nem tisztelik a tanárt, a barátokat, a Teremtőt, megfosztják magukat az előrejutás esélyétől.

Reggeli lecke, 2o13. június 2.

ford: H Zs