A követelésünk pillanata

Ez a kongresszus egy új kongresszus. Ez egy új lépcsőfok, amikor elkezdjük megérteni, hogy minden a felkészülésen múlik, és mindez nagyon fontos. Mi készítjük a Teremtőt, mi építjük Őt fel a közöttünk levő egységen belül. És ez által, minden rajtunk múlik, nem rav-unkon, (bölcs) és nem valami Felső Erőn. Ez bizonyosan működik majd abban a pillanatban, amikor mi azt követeljük. Ezáltal szándékunk és erőfeszítéseink pontosan erre kell, hogy irányuljanak, azaz csakis egységünkre. Amennyiben eljutunk ahhoz, azzal mindent beteljesítünk. De az egységnek a kölcsönös adakozás formájában kell létrejönnie: nekem, magamon kívül kell adakoznom mindeni más felé. Amennyiben ezt elérjük, minden helyére kerül, minden működni fog.

A reggeli étkezés során, 2o13, június 29.

ford: H Zs