Hogyan tudunk szándékot emelni, a nulla szinten?

Idézve: Szentpétervári Kongresszus 2013. július 12. 1. lecke; Kérdések – Válaszok; 00:40-14:00

 

Kérdés: Nekem lenne egy kérdésem, a szándékról. Azt mondta, hogy a nulladik, szinten vagyunk most. Tehát, ha a zéró szinten vagyunk, akkor, hogyan tudunk, szándékot emelni a nulla szinten? Hogyan jelenik, meg a gondolatainkban, és az érzéseinkben?  Hogyan jelenik meg itt a szándék?

Válasz – Rav: Van egy vágy, mondja Rav, és van a kitöltés a plusz és a mínusz között, más nincs.  Két pólus van, a fény és a sötétség, minden, ami létezik, az a két ellentétes minőség között létezik. Ezek határozzák meg egyik, a másikat. Nem is létezik egyik a másik nélkül. Egyik meghatározza a másikat, itt valójában nem lehet azt mondani, hogy pozitív, vagy negatív. Itt semmi nincs, ami neutrális lenne, semleges. Ami semleges velünk, a mi számunkra, az csak ilyen módon jelenik meg, belül egyfajta egyensúlyban van a két erő.

Minden a fényből származik, az a pozitív erő, és a negativitás, amit a teremtés ereje létrehozott.  A kettő közötti különbség hozza létre a jelenségek világát. Van a fény, és van az anyag, amit a vágyak teremtettek meg. Mi pedig a saját állapotunkat tanulmányozzuk, a világban. Mi ezt így fogjuk fel, mert az összes tudomány így épül fel. Minden gyakorlatilag azzal a felismeréssel épül fel, hogy fény- sötétség, pozitív-negatív, érzelmeinkben, és minőségeinkben. Minden, amit mi érzünk, amit érzékelünk, minden, amit ki akarunk fejezni önmagunkban, ezek mind különböző fajtája egy belső cselekedeteknek. A nők és a férfiak közötti, együttműködés ugyanennek, a két erőnek, együttműködésének a jelenségei. Tehát minden jelenség csak két dolog között értelmezhető. A sötétség, és a fény között. A teljes természet alá van ennek rendelve, minden belül a természeten, csak ez alapján van működtetve. Ez az életünk, és a teljes anyagi világnak a működését ez garantálja. Ez működteti. Ugyanezen a működnek, és érzelmeink is a kétpólusú világban érvényesek.

Mi veled együtt azonban egy másik tudománnyal is foglalkozunk, hogy, hogyan tudunk egy különleges egyensúlyt létrehozni a két erő között. Hogy ne rombolják egymást le természetes módon. Hiszen két energia egymással ellentétes. Mi folyamatosan meg kell, hogy teremtsünk, egy különbséget a mínusz, és a plusz között együtt, és mi középen állunk. Olyan módon, hogy a két erő között egyensúlyozunk, ki tudjuk a két erőnek a tulajdonságait bontani.

Minden, amit mi teszünk az nem más, mint az, hogy állandóan megpróbáljuk szétválasztani a pozitívot, és a negatívot, eddig, azt hitte az ember, hogy ez az erőssége, hogy ebben az ellentétességben éljen, és mi soha nem foglakozunk azzal, hogy kiegészítsük ezt a két erőt egymással. Mert ez nem világos a mi számunkra, hogy, hogy kell ezt megtenni. Még el nem jutunk egy olyan állapotba, hogy ezt meg tudjuk tenni, addig válságban leszünk. Mert a természet kényszerít erre bennünket. Évezredeken keresztül fejlődtünk, majd eljutottunk egy állapotba, ahol a plusz és a negatív erő felgyülemlett bennünk. Egy olyan helyzetbe került, ahol a két elválasztott erő egymástól már csak rombol bennünket. Ezek szétválasztják, a családokat is már, ez a két hatalmas erő, amit megpróbáltunk egymástól távol tartani szétválasztotta a civilizációt, a kormányokat, az országokat, egy olyan robbanás előtti állapotba került minden, egy olyan nyomás alá helyeződött minden, hogy már fogalmunk sincs, hogy mit tegyünk, egyszerűen csak látjuk, hogy minden a vég felé rohan. Egyszerűen az emberek már világháborúkról beszélnek. Ebből is látszik, hogy mennyire elfáradtak az emberek, ebben a belső konfliktusban. Azonban a természet tovább fejleszt bennünket, a Teremtő által, hogy ezt lássuk, hogy nem ez a megoldás. Mert ez a szenvedésnek az útja, ahogyan mi nevezzük.  Ez nem egy vágyott út, nem egy kívánatos út, erre a tudomány is rájött már, ezért van az ember korrekciójának, egy másik módszere.

Mi láthatjuk a válságot, hogy ez mennyire hasznos lehet, és a vágy juttat el bennünket egy szörnyű állapotba. Olyan, mintha az egész emberiséget, most úgy érzékeljük, mintha a saját szerencsétlenségünket vezetné. Azonban, fokozatosan a természetünk nyilvánult meg, és az tesz bennünket tönkre. Ezzel úgy kell, ellentétet tartani, hogy el kell jutnunk, a kölcsönösségnek a felismeréséhez. A kölcsön kapcsolatok rendszerének a felismeréséhez. Ez által figyelembe tudjuk majd venni, a természet valódi akaratát, hogy a természet másképp is képes felépíteni mindent, a valódi természet. Ez az erő a természet ereje, ez az alapja mindennek, annak a minőségnek, amely cselekedni képes, amely magára tud vonni erőket, akkor csak az embernek kell egyensúlyba kerülnie, ezt kell felismerni. Mert a természet tökéletes egyensúlyban van.

Kiderül, hogy a teremtmény tud lerombolni mindent, nem a természet. A teremtmény az, aki ellentétbe hozta egymással, bizonytalanságba hozta az erőket. Mi azt tanuljuk, hogyan tudjuk magunkat rendbe hozni? Nekünk el kell kezdenünk, tanulni, azt, párhuzamosan mindent, meg tudnunk valósítani azt, hogy belül szintről, szintre a képességünket ki kell tudni bontani, a pozitív és a negatív erőket, nem lerombolni a negatív erőt, nem állandóan szétfeszíteni a két erőt. A romboló tendenciát meg kell állítani, sokkal inkább arról van szó, hogy meg kell próbálni, harmóniába hozni őket. Harmóniába, ez, az, amit tanulunk. Ez a kölcsönös cselekedetek harmóniája. A pozitív és a negatív erő, harmóniája. Ezt nevezzük a természet felső erejének, mert ez minden zuhanáson felül van, ezt nevezzük Teremtőnek.

Ez az, amit nekünk alkalmazni kell, nekünk meg kell tennünk mindent, önmagunkkal. Ki kell számolnunk, hogy honnan származik ez a harmónia, a negatív és a pozitív erőt, hogyan tudjuk helyes módon összehozni, hogy az egyik be tudjon lépni, a másikba. Ahogy azt tanuljuk, kitölteni a vágyakat, a barátaink vágyait, nem csak a földi vágyakról beszélünk, sőt első sorban nem arról. A törekvés által, mi vágyunk arra, hogy kitöltsük a barátainkat, ez által elkezdjük érezni, a harmadik erőt, mely elkezd megjelenni. Harmadik erő a kettő között. Mi elkezdjük akarni, ezt az erőt, elkezdjük identifikálni, felismerni. Ez az, ami hiányzik a kooperációs erő, ez, az, ahogy nekünk éreznünk kell, itt és most. Hogy, hogyan tudunk, hogyan tudjuk ezt elképzelni, hogyan tudjuk ezt a törekvést felépíteni? Hogyan tudunk mindent kitölteni egymás között, harmadik összefüggő erőnek a segítségével?  Ezt a konfliktust áthidalva, hogyan tudunk békét teremteni, mert a szeretet elfed minden bűnt, ahogy tanultuk. Ez, az, ahogy nekünk éreznünk kell magunkat. Mindenekelőtt ez abszolút szükséges, mindenkinek szükséges egy törekvés, hogy ezt akarjuk, hogy ez, az egész megtörténjen. Akkor a megvalósulás is megtörténik. Elkezdjük érezni ezt a teret egymás között, itt és, most fokozatosan elkezd kiépülni egy forma, egy belső érzékelési forma, a bőrünkön fogjuk érezni, azt a teret egymás között, amit ki kell tölteni. Ahol ez a jelenség érzékelhetővé válik. Akkor az ember felfedez egy új világlátásmódot. Nem úgy, ahogy most érezzük a világunkat, hanem egy új, érzékelés jelenik meg, egy új minőséget kezdünk érzékelni. A világot a minőségén kezdjük el megítélni. Elkezdjük tudni kiértékelni, hogy mi van az érzékeléseinkben. Akkor az értelem, hozzá igazodik majd ehhez az érzékeléshez. Akkor okosabbá is válunk, mert akkor megpróbáljuk majd érzékelni, egymás között, azt az összes üres teret, ahol ezt a harmadik erő ki tudja tölteni. Ez összekapcsol mindent ezen a módon. Ezért mondjuk azt, hogy a Teremtő közöttünk létezik. Mi pedig benne létezünk, és Ő pedig bennünk. Ez, az, amihez el kell jutnunk.

Én remélem, hogy ez, egy hatalmas felkészülés, volt itt a barátainkkal együtt. Sosem szabad elfeledkeznünk egymásról, az egész világ az, együtt van velünk most, mi nem arról beszélünk, nem a testeikről beszélünk, hanem a vágyaikról. Sosem felejtsük el, őket sem, és én biztos vagyok abban, hogy képesek leszünk, elérni, ezt az első érzékelési szintet.  Képesek leszünk, egyre jobban megerősíteni ezt, csak nem szabad megfeledkezni semmiről, hogy a vákuum csak annak érdekében jelenik meg, hogy kitöltésre kerüljön.

Mindenkinek egyre jobban kell éreznie…, csak azt látjátok, hogy, ami ellentétes volt, az semmi mással nem volt ellentétes, mint a kettő közötti teret ki tudjátok tölteni.

A belső érzékelésetekben, egy tűszerű pont jelenik meg, egy tű nyílása, ahol egyetlen tized másodpercre, vagy tíz aztán, lehet, hogy majd tizenöt másodpercre, ez mindig attól függ, hogy meddig vagytok képesek, az egymással lévő kapcsolatban maradni. Ez a fény frekvenciájának megfelelően egyre erőteljesebb érzékelés lesz, egyszer csak megáll az idő. Ezt fogjátok érzékelni, megáll az idő. Ebben az érzékelésben a végtelenséget fogjátok felfedezni.

Fordította: Kaszás Nándor

Hanganyag felvétel: Forgács Boglárka

Szerk: Szondi Ildikó