Peszách 2. ünnepi hétköznapján, 1951. április 23-án hallottam

REGGELI LECKE 1 rész 2014.03.31

SHAMATI 179. Három vonal

Peszách 2. ünnepi hétköznapján,  1951. április 23-án hallottam

 

Van olyan hogy „három vonal”. S van olyan hogy „Izrael a Király testébe kapaszkodik”. Van olyan hogy „egyiptomi száműzetés” – mikor Izrael népe kénytelen volt lemenni Egyiptomba. És van olyan hogy „egyiptomi kivonulás”. És van olyan hogy „aki meg akar szentelni [feleségül akar venni] egy nőt, az egy egyszeri tudatlant hoz magával”. S arról, amit Ávrahám kérdezett, {mondván}: „Miből fogom tudni, hogy majd megöröklöm?”, mire az Örökkévaló {a következőt} felelte neki: „tudva tudd, hogy a magzatod jövevény lesz a földön, mely nem az övé, és sanyargatni fogják őket négyszáz évig, és utána majd nagy vagyonnal fognak kijönni. Van olyan hogy „GáR” és van olyan hogy „VáK”, illetve van olyan hogy „VáK dé GáR”.

Íme, a Teremtés Gondolata az volt, hogy örömet szerezzen a teremtményeinek. A Mászách és a Cimcum pedig csak azért voltak, hogy ne legyen szégyen-kenyér. S innen jön az, {hogy hol is} a munka helye, és ebből ered a három vonal.

A első vonal az a jobb, amely fej nélküli VáK-nak minősül, amely a hitet jelenti.

És a második vonal, amely balnak számít, elérésnek minősül. S akkor a kettejük nézeteltérésben van egymással, mert a hit ellentmondásban van az eléréssel, s az elérés ellentmondásban van a hittel.

S akkor van még a középső vonal, amely VáK dé GáR-nak minősül. Avagy Hochmá-nak és Hászádim-nak. Avagy egymásba foglalt jobb- és bal vonalnak. Vagyis annyit kap elérésként, amennyi hittel rendelkezik. Vagyis amennyi hite van, annyi elérést tud kapni. S ahol nincs hite, {ott} nincs elérése, mely kiegészíthetné. Ellenben mindig áll és mérlegeli a vonalakat, nehogy még az egyik a másik felébe emelkedjen. És a GáR-t (amit őelőtte tár fel) nevezik „hit nélküli elérésnek”. S ezt nevezik „a másnépek {által végzett} szolgálatnak”. És „az Izrael {által végzett} szolgálat az a hit. És benne foglaltatik az elérés. S ezt nevezik a „Király testének”. Vagyis hitnek és elérésnek.

S íme, Ávráhám-ot nevezik a hit atyjának, más néven Hászádim-nak. Akkor aztán tudni fogja, hogy mindaz, ki közeledni akar Hozzá, kénytelen mindenekelőtt a jobb állapotát elfogadni, vagyis a hit állapotát. Ámde a hit ellentmondásban áll az eléréssel. Ha pedig ez így van, hogyan lehetséges az, hogy az elérés állapotát továbbítják, miközben pedig nem rendelkeznek ehhez {szükséges} edényekkel. S ez az, amit {az Örökkévaló} mondott neki, „a magzatod jövevény lesz a földön, mely nem az övé”. S ez jelenti azt, hogy „majdan elvegyülnek a más-népekkel, és eltanulják a tetteiket”, vagyis hogy a más-népek uralma alatt lesznek. {Tehát} ők is az ő uralmuk alatt lesznek, hogy GáR dé Hochmá-t továbbítsanak.

S erről szól az egyiptomi száműzetés, mikor is Izrael ugyancsak GáR dé Hochmá-t továbbított. S ez a száműzetésük, mikor is sötétség érte őket. S az egyiptomi kivonulás az elsőszülöttek csapása által történt, mert az elsőszülött a GáR dé Hochmá-t jelöli, mikor is az Örökkévaló csapást mért Egyiptom elsőszülötteire. S erről szól a peszachi vér és a körülmetélés vére. S ez az, ami a Zohár-ban írva van, {mondván}: „Azon órában, mikoron a Teremtő megölte Egyiptom elsőszülötteit stb., ugyanezen órában Izrael a szent jel szövetségébe lépett, körül lettek metélve és Izrael Gyülekezetéhez csatlakoztak (Emor hetiszakasz : 43).

Mert a bal vonalat nevezik „előbőr”-nek, mivelhogy elrekeszti a fényeket. Ezért amikor {az Örökkévaló} megölte az elsőszülöttet, vagyis eltörölte a GáR-t, akkor lent Izrael körül lett metélve, vagyis levágták az előbőrt, amit Din dé D’churá-nak [hím-ítéletnek] neveznek, amely elrekeszti a fényeket. S így a metszőkéssel elvégzett körülmetélés által, mely {metszőkés} a vasat jelöli, amit Dinin dé Nukvá-nak [női ítéletnek] neveznek, ilyenkor eltörlik a Dinin dé D’churá-t. S akkor a VáK dé Hochmá árad feléjük.

Magyarán, először a teljesség állapotát kénytelenek továbbítani, vagyis a GáR dé Hochmá-t. Mert lehetetlen fél szintet továbbítani. S ez kifejezetten az Egyiptomiak által kellett hogy legyen. S ezt nevezik „száműzetésnek”. Mikor is a zsidók ugyancsak az ő uralmuk alatt kellett hogy legyenek. És utána az egyiptomi kivonulás által, vagyis a Mászách dé Hirik javítása által, ekkor lépnek ki az ő uralmuk alól, vagyis maguk az egyiptomiak kiáltják, {hogy} keljetek fel és menjetek ki.

S ez {jelenti azt, hogy} „Én és nem küldött {által}”. Én, vagyis a Málchut, amely a Manulá-t  jelöli, amely eltörli a GáR-t. S ezáltal foglaltatik a bal a jobba, és a jobb a balba.

S ez {jelenti azt, hogy} „aki meg akar szentelni [feleségül akar venni] egy nőt”. Vagyis a Hochmá-t, amit balnak neveznek. „Az egy egyszeri tudatlant hoz magával”, mert ő a jobb minőségét képviseli, amely a hit. S ő elérést akar. Ilyenkor pont hogy az egyszeri tudatlan által tudja továbbítani a Hochmá-t, mert megbánással bír, azonban az elérésre, és nem pedig a hitre.

„Felkeltem én, hogy megnyissam a szerelmesemnek, és a kezeim mirhát csepegtettek, és az ujjaimról mirha folyik a zár kilincsére”. Mirha, vagyis „és nem kell többé elrejtőzködniük tanítóidnak, hanem szemeid tanítóidra néznek!”. „Kezeim” vagyis az elérés állapota. S az ujjak a látást jelölik, ahogy az írva van, „Egytől egyik mindenki mutatja az ujjával, és mondja, íme Istenünk ez”.

„ … a zár kilincsére.”, vagyis a Manulá-ra [lakat, zár] utalván.