Zohár Könyve, “Bevezető a Zohárhoz.” 202 – 203. pont

 

 FELKÉSZÜLÉS A REGGELI LECKÉRE  2014. március. 14

 

Zohár Könyve, “Bevezető a Zohárhoz.”  202 – 203. pont

 

Rabbi Elazar azt válaszolta, “Nyilvánvalóan ezt a félelmet nem szabad elfelejteni egyik Micva-ban sem, még kevésbé a szeretet Micva-jában – a félelemnek ahhoz kell tapadnia” […]

… mivel a félelem egy olyan Micva, mely magában tartalmazza a Tóra összes parancsolatát, mivel az a Teremtőbe vetett hithez vezető kapu. Amekkora mértékben felébred benne a félelem, abban a mértékben található meg benne a Teremtő irányításába vetett hit. Ezáltal a félelmet nem szabad elfelejteni egyik Micva-ban sem. Ez különösen így van a szeretet Micva-jával, azaz a félelemnek fel kell ébrednie a szeretettel együtt, mivel a félelem valójában bele van olvadva a szeretet Micva-jába.

Ennek okán az embernek fel kell ébresztenie a félelmet a szeretet mindkét oldalán, a szeretetben a kegyelem és az ember útjának sikerei idején, valamint a szeretetben a kíméletlen Din idején. Ezért mondja ő azt, hogy a félelemnek a szeretethez kell tapadnia. És hogyan tapad ahhoz?

Ő azért jelzi ezt, hogy ne kövessünk el hibát szavaival kapcsolatban, azzal kapcsolatban, amit mondott – hogy akkor beszélünk teljes, tökéletes szeretetről, amikor az ember elveszíti lelkét a kíméletlen Din idején.

Arra kell gondoljunk, hogy ennek jelentése az, hogy egyáltalán nem szabad félnünk a kíméletlen Din-től, hanem csak az Ő szeretetéhez kell tapadnunk odaadással és mindenfajta félelem nélkül. Ezért magyarázza el azt, hogy a félelemnek a szeretethez kell tapadnia.  Hogyan tapad ahhoz?

A félelmet akkor is fel kell ébreszteni, amikor az ember felébreszti a tökéletes szeretetet? Ő itt megismétli a szeretet két oldalát, akár a Din akár a Heszed oldaláról szólunk, valamint útjainak sikereiről.  Azt mondja, hogy az embernek fel kell ébresztenie a félelmet a szeretet mindkét oldalán, hogy a Heszed idején és a személy útjának sikerei alatt is fel kell ébrednie a Teremtő iránti félelemnek, nehogy a bűn azt okozza, hogy kihűljön a Teremtő iránt érzett szeretete.

Ezáltal a félelmet belefoglaltatja a szeretetbe.

Ugyanígy a szeretet másik oldalán is, a kíméletlen Din idején, fel kell ébresztenie a Teremtő iránt érzett félelmet, és nem szabad szívét megkeményítenie, vagy gondolatát a Din-ről elfordítania.

Ezáltal ő ugyanúgy belefoglaltatja a félelmet a szeretetbe.

Amennyiben ő így cselekszik, ő állandóan teljes, tökéletes szeretetben van, ahogy annak lennie kell. A félelemnek a Heszed oldalán történő integrálódásával kapcsolatban a következő verset hozza, “”Boldog az, aki állandóan fél”.  Azt magyarázza az “állandóan” szóról, hogy ez azt jelenti, hogy még akkor is amikor a Teremtő róla kedvezően gondoskodik, akkor is félnie kell Őt, nehogy a személy bűnt okozzon.

És a szeretetnek a Din oldalába való beépüléséről szólva a következő verset hozza, “Az, aki megkeményíti szívét, szerencsétlenségbe zuhan”.

Ez azt jelenti, hogy az embernek nem szabad megkeményítenie szívét a Din idején, bármi is történjen vele, mivel akkor belezuhan a Szitra Achra-ba (Másik Oldal), mely “gonosz”-nak van nevezve.

Ehelyett abban az időben az embernek még inkább fel kell ébresztenie a félelmet, hogy félje a Teremtőt, és hogy bele foglalja a félelmet akkor érzett teljes szeretetébe, de sem az első félelmet, sem a második félelmet azért hogy ne a saját érdekét szolgálja, hanem az csakis attól való félelmet, hogy nem lesz elégségesen képes elégedettséget okozni a Teremtőnek

ford:KN