Reggeli lecke

14. Levél

 

1925, Varsó

… A gyertyája éghet:

…és helyesen kell a több ezer hétköznapot, amelyeken ők a tudás folyóján kanyarogtak. Ahogy azt Sámuel mondta: “A mennyek ösvényei világosak a számomra, „melyek olyanok, mint a Sabbath, amely mint a tudás folyama kanyarog a hétköznapok között. Azaz, aki nem végzi el a munkát a Shabbath előtt, miből fog táplálkozni Shabbathkor? Így a Sabbath minden Fénye azokban a Fényekben rejtőzik, melyeket a hét napjai során lehet összegyűjteni. Ez a jelentése, a „több ezer hétköznapnak

Ez által érthetővé válik a vers, melynek a címe, “Gyere a Fáraóhoz.” Ez az elrejtésben lévő Szentség, szavakból való feltárása, “és a nő hagyja a haját kibomlani a fején,” ahogy a Zohárban írva van erről.  A lényeg az, hogy amilyen mértékben Izrael gyermekei azt gondolták, hogy Egyiptom szolgaságba vetette őket, és  hogy gátolta őket abban, hogy imádkozhassanak a Teremtőhöz, abban a mértékben ők valóban száműzetésben is voltak Egyiptomban, és a megváltás egyetlen feladata az volt, feltárja a számukra, hogy semmilyen más erő nem vett részt a száműzetés előkészítésében, mint amelyik azt mondja magáról, hogy, „Én, és nem a hírhozóim,” azaz, hogy nincs más erő, Rajta kívül.  Ez valóban a megváltás Fénye volt, ahogy az lett magyarázva a Pesach Haggadah történetében.

Ez az, amit a Teremtő Mózesnek átadott a következő versben, „Gyere a Fáraóhoz,” aminek a jelentése, az igazságban való egységre lépés, a Fáraóhoz való közeledés érdekében, a Szentség feltárása érdekében. Ezért mondta a Teremtő, hogy „ezért Én megkeményítettem a szívüket,” stb. „hogy elhelyezem jeleimet bennük.”

A spiritualitásban nincsenek betűk, ahogy ezt már kifejtettem korábban. Az összes megsokszorozódás a spiritualitásban, amely a betűkben jelenik meg, ennek a világnak az anyagát szívja el, ahogy a következő mondat utal erre: „a sötétség teremtője.” Nincs újdonság vagy új dolog ebben, csak a sötétség teremtése, a Merkava [szekér/szerkezet] amely megfelel a fény jósága feltárulásának. Ezt követi, hogy a teremtő megkeményíti az ember szívét. Miért? Mivel az embernek betűkre van szüksége.

Ez a jelentése annak, „hogy elhelyezem jeleimet bennük, és hogy talán az ember kimondja… és talán tudja, hogy Én vagyok az Úr.”

Magyarázat: ha egyszer a betűk az ember felől elfogadásra kerültek, azaz, amikor valaki megértette, hogy a Teremtő adta a nehézségeket a számára, ahogy az írva van a „ne mozdulj el Mögülem, ami valóban az Achoraim (hátat fordított) állapotra utal a Teremtő oldaláról, akkor kapja meg az ember a bőséget, amikkel kitöltheti a betűket. A minőségek Sefirákká válnak, mivel a kitöltést megelőzően ezeket csak „minőségeknek” neveztük, és a legjobbra irányuló kitöltésük alapján nevezzük őket Sefiráknak, zafíroknak, melyek a világ egyik sarkától a másikig ragyognak.

 

Ez a jelentése annak, hogy „az ember talán kimondja.” Szükségem van minderre a magyarázathoz, azaz „és neked tudnod kell, hogy Én vagyok az Úr” és „nem az üzenethozóm.” Ez a jelentése az ötvenedik kapunak, amely nem ragyog fel mielőtt a negyvenkilenc tiszta és tisztátalan arc meg ne jelenne, egyik a másikkal ellentétben, amelyekben az igaz ember belezuhan a bűn előtt.

Ez a jelentése a szavaknak, hogy „ne büszkélkedjen a bölcs ember a bölcsességével, és ne büszkélkedjen az erős ember az erejével … de engedjük mindezekkel büszkélkedni azokat, akik megértettek és ismernek Engem.”  Azaz, ahogy írva van, Senki nem fog kudarcot vallani és senki nem lesz terméketlen országotokban.” A kudarc és a terméketlenség ugyanaz a dolog, kivéve, hogy a terméketlenség hiányt és a betűt magát jelenti, a kudarc pedig a annak érzését, a Sitra Achra tölti ki a betűket, azaz ezt a hiányt, amely fenntarthatatlan, rövid életű és haraggal teli kitöltés. A korrekció minden pillanatában feltárul az, ahogy a kudarc megértéssé válik és hogy a terméketlenség pedig a Teremtő megismerésévé.

Ez az, amit a próféták sugallnak a számunkra, „ne büszkélkedjen a bölcs ember a bölcsességével, és ne büszkélkedjen az erős ember az erejével,” mivel az összes létezés és jelenlét, amit az ember önmagában hordoz, nem hordoz szellemiséget, sem az alsó sem a Felső számára. Ez azért van így, mert nincs újdonság egyetlen létezőben sem, és fényben sem. Ez a jelentése a „Fényhozó” kifejezésnek, tehát nincs új a fényben, de a fény csinálójában van, azaz amikor valaki képes mozgást előidézni a megfelelő betűk felett és ez által feltárja a Felsőnek a formáját.

Azonban a sötétség teremtője, a teremtett számára a létezés a hiányból kikényszerítőjét jelenti, ahogy azt Nahmanides írta. Nincs ebben semmi újdonság, csak sötétség, amely a Tóra betűit megalkotó tintához hasonló. A Teremtő szolgálójának erőfeszítései által, amely arra irányul, hogy megelégedettséget okozzon Teremtőjének és hogy beteljesítse a Teremtő akaratát, a megjelenő kudarcok és a terméketlenségek ellenében.  Az által, hogy teljes mértékben magára veszi a mennyek terheit, valóban elnyeri a Teremtő Fénye valódi formájának megpillantását, kétkedéseken és problémákon keresztül. majd elnyeri a tudás dicsőségét, és annak ismeretét, hogy ez valódi gyarapodás, amely  magasztos és kívánatos módon van belefoglalva a kezdeti gondolatba.

A vers megértése által, hogy „és ő azt mondta nekik, talán az Úr is veletek van… és kivezette őket a Fáraó hatalma alól.” A teljes erőssége a Fáraónak, Egyiptom királyának kizárólag azokban a „kicsiny” szintekben jelent meg, akik nem ismerték Józsefet, aki megetette őket kenyérrel, a kicsik hiányának megfelelően. A „kicsiny” szintek hiányt jelentenek, amik a Katnut idejében meg vannak szorítva, ahogy bölcseink mondják, „miért jönnek a gyermekek? Hogy jutalmat idézzenek azokra, akik vezetik őket.”

Ezért demonstrálja az erejét a kicsinyeken, és mondja,”Lásd, hogy a gonosz a szemed előtt van, így van, azok, akik emberek, induljanak most,” mivel az embernek köszönetet kell mondania a Gvurot szikráiért, a Teremtőért végzett munkában, amely ítéletek a Teremtőtől származnak. Azonban a gonosz szikráiról nem állítható, hogy a Teremtőtől származnak.

Ezért mondja, „ezért ő az, akit az embernek keresnie kell,” azaz, az ember teljes szándéka az, hogy kiterjessze az ítéletek szikráit, és a gonosz szikráit, és hogy felfedezze, miként egyesítheti a gonosz szikráit a Teremtővel. Ezáltal ki lesz vezetve a Fáraó uralma alól.

 

Ezáltal megértjük a sáskajárás csapását, ahogy az mondva volt, „és mindez a föld szemei előtt történik, és ezek felfalnak mindent, ami megmaradt.” Azaz, mivel a Teremtő látta a Egyiptom Királyának markoló szorítását, ameddig el nem engedte őket, kiválogatta a férfiakat, és elpusztította a gyerekeket, a pestis elrabolta őket a férfiaktól és ők ezzel elvesztették az összes szikráját is az ítéletnek.

Ezáltal az ember megértheti a megváltásról szóló verset: „ez a hónap a hónapok kezdete a számodra.” Azaz, Egyiptom az a hónap, melyet Nissannak neveznek, ahogy mondva volt a Sinai heggyel kapcsolatosan, hogy a Sinaa (gyűlölet) onnan ereszkedett le, hasonlóan az Egyiptomban végzett összes, kemény munkához, melyet Sivannak neveznek, amely hasonló a Shannan szóhoz, melynek jelentése Sinaa Shelanu (a mi gyűlöletünk) ahogy írva van abban a versben, hogy „ezért ő az, akit kerestek,” és az összes erőfeszítésük kizárólag a betűk eltörlésére irányult, mivel gyűlölték azokat.

A megváltás fénye által, amikor meg lettek jutalmazva, az Alphey-el [ezerből] a Shanaan, amely Hidush [újdonság, (hasonlóan hangzik, mint a  Hodesh—hónap szó)] lett először létrehozva. Majd a Sivan helyett, a betűk a Nissan formájához csatlakoztak, melynek jelentése Nissim she Imanu [csoda, mely velünk történt]. Ez az, amit RASHI magyaráz a versben, “‘ez a hónap jelzi, hogy a Teremtő megmutatta a holdat Mózesnek, annak kezdetekor,” és ezek a szavak nagyon ősiek.

 

Yehuda Leib