felső világ kategória bejegyzései

A Természet fejlődésének törvénye


Mi a természet fejlődésének a törvénye? Hogyan formálódik ez meg?
A természet fejlődési törvénye azt mondja, hogy a természet valamennyi részét egy integrális összetapadásban kell egybegyűjteni.
A Természet olyan, mint a darabjaira tört puzzle, amiben a részeinek meg kell találniuk a helyes kölcsönkapcsolatokat egymás között.
Valójában a Természet abszolút harmóniában él, de ebből a harmóniából hiányzik egy elem – az ember, az “Én”. Ez hiányzik a természet harmóniájából az emberben rejlő egoizmus miatt, amelyet szándékosan lett megteremtve benne. Amikor a természet az ember egóján keresztül látszik, akkor az kaotikusnak és harmónia nélkülinek tűnik.
Van egy világ és egy természet, amely sokkal szélesebb és nagyobb, sokkal integráltabb és globálisabb, mint amit látunk. Ez magában foglalja az univerzum egész rendszerét, ahol minden elem ideálisan össze van kötve. És ezt az egész rendszert olyan erők irányítják, amelyeket nem érezhetünk és nem láthatunk. Az ok, amiért eltérítik észlelésünket és megértésünket, az egoizmusunk. Egoizmusunk az útban áll, és torzítja a Természet tökéletességét.
Így a hatalmas globális és tökéletes rendszert tökéletlennek látjuk, mert az egoizmusunk torzítja azt. Ez azonban lehetőséget nyújt számunkra, hogy kijavítsuk magunkat: A korrekció érdekében tett erőfeszítéseinkkel egyenlővé válunk a Teremtővel.
Képzeljük el, hogy vásároltam egy puzzle-t egy játékboltban. Hazahozom, kevergetem a darabokat, és odaadom a kisgyermekemnek, hogy összerakja. Miért kevertem össze a puzzlet? A fiam miatt, hogy megtanulja és rájöjjön, hogyan kell összeállítani a darabokat.
Így az egész társadalom, amit az ember az évezredek során teremtett, egész kultúránk és civilizációnk, nem más, mint egy olyan játék, amelyet el kell sajátítanunk ahhoz, hogy olyanná váljunk, mint a Természet (a Teremtő). Ezután ez az egész világ eltűnik a felfogásunkból, és megszűnik létezni. Amikor elérjük a spirituális világot, akkor az egész univerzumunk, mindaz, amit ma öt érzékünkön keresztül érzékelünk, beleértve magunkat és a körülöttünk lévő világot, eltűnik. Ez a világ eltűnik, mint egy régi játék.
Ehelyett a létezés egy másik szintjét fogjuk érzékelni, egy másik világot, a különböző kölcsönhatásokat és a valóság egy másik rétegét – amely örök és tökéletes.
– Michael Laitman –

A Kabbala fő feladata

Az élet a Kabbala szerint a Fényen belüli létezés, az adakozás tulajdonsága. Ezt úgy érzékeljük, mint a határtalan létezés érzését, amikor vég nélkül áramlasz ezen az állapoton belül, és végtelennek látod azt.

Ugyanakkor, a testi valóság érzékelése, az idő, a tér, és a korlátozások megszűnnek. Belépsz egy másik koordinátarendszerbe. Ez különböző megkötéseket tartalmaz, ahol meghatározhatod magad a másokkal való kapcsolatban.
Meg kell szoknunk ezt, mivel ez szükséges a belépéshez. Néha beletelik néhány évbe, mielőtt az ember elkezdi érzékelni a felső világot. Azonban a feladatunk az, hogy elérjünk a felső valóság érzékeléséhez, amíg a fizikai világ részei vagyunk. Általánosságban fogalmazva, ez a Kabbala fő feladata.
Az orosz nyelvű Kabbala leckéből, 2015. november 1.

Via – Laitman Blog

Címek és nevek spirituális jelentése

Kérdés: Az egyik könyvében azt írja, hogy a Mózes (Héberül: Moshe) név a Moshiach szóból származik, ami a “kihúzni, kirántani”. 
Mindazonáltal a Moshe szó a “Hey” betüvel végződik, és a Moshiach a “Kaf” betűvel végződik. Tehát nyelvi szempontból a gyökerek nem teljesen egyeznek.
Michael Laitman válasza: A nevet a Fáraó lányától, Batia-tól kapta, aki rátalált a Nílus folyóban és kihúzta belőle, ez az, amiért Moshe-nek nevezte el. A Bibliában is ezt mondják. 
Mindazonáltal a neveknek vannak más jelentései, amik lényegében a személy tetteire utalnak és az eleve elrendeltetésre.
Baal HaSulam írja : “Olajfák hegye” (Har HaZeitim), olyan hely, amit átlagos emberek neveztek el, akik olajfákat ültettek és nem kabbalisták. Ennek a helynek a neve a belső spirituális jelentéshez is kapcsolódik, ennek az az oka, hogy a természet egésze olyan módon fedi fel magát, hogy az emberek anélkül beszélnek és cselekszenek hogy tudnák, mi irányítja őket.”
Via – Laitman blog

Hol van a felső világ?

Kérdés: Az életünk annyira primitív: munka, hazaút, vacsora, alvás, reggeli felkelés, majd megyünk vissza dolgozni. És ön most valamiféle „felső világról” beszél!

Szeretném ezt látni, de amikor felnézek, csak a mennyezet látom. Tudok-e valamit változtatni az életemen? Hol van ez a felső világ?
Michael Laitman válasza: Amikor a felső világról beszélünk – amely a jelenlegi világunk felett található – … a Kabbala bölcselete nem hétköznapi magasságot ért ez alatt, mint a mennyezet, vagy a csillagok az égen; a Kabbala a belső és a magasabb emberi tulajdonságokról beszél. Néha azt mondjuk: “Micsoda hatalmas ember, ő mindenki fölött áll,” de mi nem a magasságára értjük. Napóleon másfél méter magas volt, ugyanakkor egy hatalmas személyiség volt. Tehát először is azt kell tisztázni, hogy mit jelent az “alacsony” és “magas”.
A Kabbala a “magasabb” szót, a szó sajátosságnak megfelelően használja. Magasabb jellemzők az adakozás, szeretet, kapcsolat, és az egység. És ha azt mondjuk, hogy egy személy alacsonyabb, akkor arra utalunk, hogy szomorú jellemzőkkel bír, tehát egyáltalán nem valamiféle hosszmértékről beszélünk itt.
A spirituális világ a felső világ, mert a szeretet és az egység ott lakozik benne, amit csak a kapcsolat és egység által lehet megközelíteni.
Miért nem érezzük a Teremtőt? Mert nincs egység közöttünk. Ha azt akarjuk, hogy érezzük az erőt, ami körülveszi, beborítja, és magában foglalja az egész teremtést, akkor nekünk össze kell kapcsolódnunk, és eggyé válnunk.
A Kabbala bölcselete azt mondja, hogy ha tíz ember kapcsolódik össze és egyesül, mint egy ember, akkor érezni fogják a felső erőt, a felső világot. Ez pontosan az a kapcsolat, amit megpróbálunk megvalósítani a kabbalista csoportokban.
És ez annak a módszernek a lényege, amiről az eredeti Kabbala könyvek írnak, mint a Zohár könyve és az eredeti Ari és Baál HaSzulám írások.
Az Izraeli Rádió Programjából 103FM, 2015. szeptember 6. – Laitman Blog