leggyakoribb kérdések kategória bejegyzései

A Kabbala fő feladata

Az élet a Kabbala szerint a Fényen belüli létezés, az adakozás tulajdonsága. Ezt úgy érzékeljük, mint a határtalan létezés érzése, amikor vég nélkül áramlasz ezen az állapoton belül, és végtelennek látod azt.
Ugyanakkor a testi valóság érzékelése, az idő, a tér és minden más korlátozó tényező megszűnik. Belépsz egy másik koordinátarendszerbe, ami különböző megkötéseket tartalmaz, ahol meghatározhatod magad a másokkal való kapcsolatban.
Meg kell szoknunk ezt, mivel ez szükséges a belépéshez. Néha beletelik néhány évbe mielőtt az ember elkezdi érzékelni a felső világot. Azonban a feladatunk az, hogy elérjünk a felső valóság érzékeléséhez, mindaddig míg a fizikai világ részei vagyunk. Általánosságban fogalmazva ez a kabbala fő feladata.
Forrás: Az orosz nyelvű Kabbala leckéből, 2015. november 1.

Miért nem tekintjük a Kabbalát vallásnak?


Miért nem tekintjük a Kabbalát vallásnak, pedig az a felső erőről, a Teremtőről beszél?
Ez azért van, mert nem hitbéli témákkal foglalkozik, a Kabbala bölcsessége feltárja és tanulmányozza a felsőbb erőt. Hasonlóképpen, mint egy fizikus a mi világunkban, aki vizsgálja, kutatja a fizikai erők törvényszerűségeit.
A Kabbala bölcselete is egyfajta tudomány, csak éppen nem evilági a kutatási területe, sokkal inkább a fizikai világ határain túli. A bölcselet a felső világ “fizikai” törvényszerűségeivel foglalkozik.
Via – Laitman Blog

Leggyakoribb kérdések a Kabbaláról – 5. rész

Hogyan segíti és támogatja életünket a Kabbala a mindennapokban?

Kabbala biztosítja a legmélyebb értelmezését a “Mi az élet értelme?” kérdésre. Ezt az ember képes alkalmazni a mindennapokban, a nap minden pillanatában, minden vágyban, gondolatban, interakcióban és kapcsolatban. Ezáltal képes egy dimenziót nyitni, ami által az ember egy teljesen új fajta boldogságot, örömöt és irányt fog érezni bárhova is megy.
A gyermekkor végével világnézetünk kitágul, és egy igen különös világban találhatjuk magunkat. Amiben úgy élhetünk, hogy különösebben sokat gondolkodnánk, hogy hol is vagyunk, egyszerűen csak élünk, “mint mindenki más”. Azonban lehetséges az is, hogy az ember egy kicsivel többet akar és már meg akarja érteni az élete célját. Minden az egyén belső igényétől függ, attól ami őt belülről hajtja.

Tehát vannak olyanok, akik fel akarják fedezni a valóságot maguk körül: gyermekként a saját szobáját, majd a házának udvarát, a városát, az országot ahol él, majd a világot, az egész bolygót, és a világűrt. A folyamat végén azonban mindig visszatér egyazon ponthoz, ahhoz, hogy mindez nem nyújt számára elegendő megelégedettséget.
Manapság az emberiség még az űrkutatás iránt is elvesztette az érdeklődését. Egyetlen dolog maradt meg ebből, a kereskedelmi felhasználás, hogy működtessük a mobiltelefonokat a műholdakkal vagy éppen kémkedjünk velük. Már a távoli galaxisokba való utazás sem inspirál minket. Az ember belső vágya megváltozott, és nem törekszik messzi, kozmikus távolságok felé, hanem éppen ellenkezőleg, befelé törekszik.
A kérdés tehát: Honnan származik ez és mi célból az ember? Ez az első alkalom az emberiség történetében, amikor nem egyszerűen csak “többet” akarunk tenni, hanem először szeretnék megérteni: Miért csináljuk? Ez a kérdés a mi gyökerünk: Honnan származik minden? És hova visz ez bennünket?
Évről évre egyre nehezebb az embereknek eladni az új termékeket, és ez azért van, mert már telítődtek ezekkel. Bár ez nem azt jelenti, hogy nincsennek vágyaik, egyszerűen már nem képesek befogadni az ezelőtti idők termékeit, másra vágynak. Ezért maradnak kielégítetlenek, kiábrándultak, és ezért kezdenek kábítószereket használni és/vagy mindenféle tevékenységeben részt venni, annak érdekében, hogy elfelejtsék az egészet, az igazi világot maguk körül, vagy éppen bennük. Szükségük van egy válaszra az élet értelméről, az már nem teszi őket elégedetté, ha egy jól táplált és kényelmes életet élhetnek, ami állati testük számára adhatnak.

Ezt láthatjuk a divatban is, ami egyszerűbbé, minimalistábbá vált. Ez azt jelzi, hogy egyre inkább megszabadulunk az anyagi értékektől, mert már nem látnunk értelmet, vagy beteljesülést bennük. Mi egyszerűen csak szeretnénk jól érezni magunkat, nem érezzük szükségességét anyag dolgoknak, nem összpontosítunk azokra a dolgokra.
Ez okozza az összes különbséget. Kell egy autó, egy ház, és ezer más dolog, hogy kényelmesen éljünk. Azonban ezek önmagukban nem értékesek a számomra. Egyszerűen csak annyit szeretnék, hogy kényelmesen érezzem magam, de nekem valójában nem kell semmi. Könnyebbé teszik a tárgyak az életem, és ez nagyszerű, de csupán ezek önmagukban nem jelentik életem célját. Valami másra, valami új dolog megismerésére van szükségünk.
Ez az, ahonnét egy belső kérdés felmerül az élet értelmére vonatkozóan. Az ember nem talál segítséget a technológiai fejlődésben, a tudományban, a filozófiában és a pszichológiában; semmi sem lesz képes válaszolni erre a kérdésre. És ez azért van, mert ez a kérdés az ember gyökerére vonatkozik: “Honnan jövök?” “Van, egy magasabb cél az állati életem mellett?”
Már kimerítettem ezt az életet, de mi mást kapok? Még egy szuperdivatos játékszert, vagy TV-t? Álmodozhatok bármiféle lehetséges szórakozásról, de ezek minden egy olyan szintről jönnek, ami már nem érdekel. És itt nem én vagyok a hibás. Bennem olyan kérdések ébrednek fel, amelyek másik szinthez tartoznak.

Leggyakoribb kérdések a Kabbaláról – 4 . rész

Elérhetjük a Teremtő feltárulását kizárólag a Kabbala különböző fogalmainak tanulmányozása révén, vagy más módszerekre is szükségünk van, mint az imára, meditációra, jógára, stb.?

Ahhoz, hogy elérjük a Teremtő – amely az adakozás és a szeretet minősége – feltárulását, nekünk egy olyan helyzetbe kell kerülnünk, ahol választhatunk a Teremtő feltárulása (azaz az adakozás minősége) és a saját természetünk (azaz a megszerzés minősége) között. A választás igazi szabadsága csak akkor lehetséges, ha a Teremtő rejtve van. Ez azért van, mert ha az egyik lehetőség kedvezőbbnek tűnik, egoizmusunk miatt nincs más választásunk, mint hogy ezután rohanjunk. Ebben az esetben, még ha úgy döntünk is, hogy az adakozást választjuk, akkor is azért adunk, hogy megszerezzünk, azaz egoistán adunk. Valamely cselekmény, amely valóban önzetlen és spirituális, annak előnyeit el kell rejteni előlünk.
Ha szem előtt tartjuk, hogy az egész teremtés célja az, hogy végül megszabaduljunk az egoizmustól, hogy tetteink mindig a helyes irányba mutassanak, a Teremtő felé. Ezért, ha van két választásunk és nem tudjuk, hogy ezek közül melyik ad még több örömet (vagy kevesebb fájdalmat), akkor van egy valódi lehetőségünk a szabad választásra.
Ha az ego nem látja az előnyösebb választást, akkor egy sor különböző érték szerint tudunk választani. Például kérhetjük, hogy ne olyat kapjunk, ami szórakoztató, hanem ami még inkább adakozó. Ha adakozás valami olyan, amit nagyra értékelünk, akkor azt egyszerű lesz megtenni.
Lehetünk egoisták, vagy altruisták, gondolhatunk magunkra, vagy másokra. Nincs más lehetőség. A választás szabadsága akkor lehetséges, ha a két lehetőség nyilvánvalóan látható és egyformán vonzó (vagy nem vonzó). Ha én csak egy lehetőséget látok, akkor azt fogom követni. Ezért, hogy szabadon választhassunk, látnom kell a saját természetemet és a Teremtő természetét. Csak akkor, ha nem tudom, melyik okoz nagyobb örömet a számomra, csak akkor lehet valóban szabad választásom, és semlegesíthetem az egóm. 
Ez a munka nem igényel különleges technikát a természet bölcsességét és törvényeit felölelő Kabbala tanulmányozásán kívül. Összefoglalva, a Kabbala nem vallás, mágia, misztika, jóslás, kultuszok, holisztikus gyógyászat, meditáció, filozófia, teozófia, pszichológia, vagy a parapszichológia, ESP, telepátia, álom értelmezés, tarot kártyák, jóga, vörös zsinegek szenteltvíz, áldások, elmúlt életek regressziói, számmisztika, reiki, csatornázás, asztrológia, asztrális utazás, vagy vetítés, halottakkal való kommunikáció, testen kívüli élmények, voodoo, szabadkőművesség, reflexológia, UFO-k, a kreacionizmus, szufi vagy “izmus ” és semmi köze ezekhez.
Kabbala már hosszú, hosszú ideje létezik, és csak most foglalja el helyét a nagyközönség figyelme szerint. Azok, akik úgy közelítik meg, mint a legújabb hóbortot talán, valami más után néznek majd. Azonban azok, akik az alapelvei mélyére ásnak valószínűleg eleget találnak ahhoz, hogy megtartsa őket egy életen át.

Leggyakoribb kérdések a Kabbaláról – 3 . rész

Mi a spiritualitás és honnan ered a Kabbala?
A kabbalista bölcsek azt mondják, hogy a spiritualitás az, ami megteremti és gondoskodik az élet minden területéről, ezért a spiritualitás az úgynevezett “adakozás minősége.” Ahhoz, hogy tudjuk, mi a spiritualitás, olyanná kell válnunk, mint az adakozás minősége, és akkor tudjuk és értjük majd meg, hogy mi a spiritualitás.
Sőt mi több, ne fogadjuk el szó nélkül, amit a kabbalisták mondanak: mindent meg kell vizsgálni és meg kell erősíteni. Annak érdekében, hogy ezt megtehessük, félre kell tennünk a véleményünket és feltevéseinket és alkalmaznunk kell a kabbalisták módszerét, csakúgy mint bármely tudományban, és látnunk kell, hogy egyáltalán az működik-e vagy sem. [Forrás: “A hit.” Video.]
5772 évvel ezelőtt élt egy ember, aki az első emberi lény volt, aki feltette magának a kérdést: “Mi folyik a világban? Honnan származik, és miért jött létre? Ki a “főnök”, aki irányítja ezt a világot? Miért forog Őkörülötte és Vele együtt? “

Ennek az embernek a neve Ádám volt. Azáltal, hogy feltette ezeket a kérdéseket, megpróbálta megoldani ezt a rejtélyt, és nem csak feltárni akarta a “titkot”, hanem egy könyvet is írt erről Raziel Angyal (A Titkos Angyal) címmel, ami azt jelenti, hogy a “titkos erő”, mivel az “angyal” jelentése: “erő”. Ebből a könyvből látjuk, hogy pontosan mit ért el, mit érezett, látott és, hogy mit írt le az allegorikus történeteiben.
Adam a kabbalisták egész univerzumának volt a kezdete, akik a spiritualitást példátlan és izgalmas módon írták le. Mi is ugyanazt érezzük, miközben a könyveiket olvassuk, mert a magasabb természet megváltoztathatatlan. Ez azt jelenti, hogy ma, a modern kabbalisták, akik felfedezik a természet rendszerét, és azok is akik 500, 1000, 1500, vagy akár 5500 évvel ezelőtt éltek (mint Adam) ugyanazt a jelenséget írják le: az egyetlen, és csak egyedüli erőt, ami leereszkedik sok al-erőre oszlik, amik befolyásolnak bennünket, és meghatározzák mindent, ami velünk történik. Ez az a tudomány, amit úgy nevezünk, hogy “Kabbala”. 
Via – Laitman Blog

Leggyakoribb kérdések a Kabbaláról – 2. rész

A Kabbala elismeri a Karma létezését, és annak megnyilvánulását ebben a világban?
Bármely rendszer, amiről tanulhatunk az más, mint a Kabbala, legyen az akár babona, vagy vallás, ezek örökre megmaradnak a világunk szintjén, a maguk korlátai között. Ezeknek a rendszereknek semmi közük a spiritualitáshoz, hanem pusztán pszichológiai folyamatokhoz, amelyek a testünk körül fordulnak elő.
Annak érdekében, hogy elérjük a spiritualitást, meg kell szereznünk a szűrőt, és át kell törnünk a két világ közötti határvonalat. Az elénk helyezett akadályt csak a Kabbala rendszere által léphetjük át.
Bármi, amit az ember úgy érezhet, mint karma, aura, stb. ezek pszichológiai folyamatokat, bár nagyon finomak, és a fizikai test körül léteznek. Nincs ebben semmi különös, semmi természetfeletti. A jövőben a tudomány megtanulja majd, hogyan kell a helyes módon bánni ezekkel a rendszerekkel.

Leggyakoribb kérdések a Kabbaláról – 1. rész

A Kabbala egy vallás? Zsidónak kell lennem, hogy kabbalát tanulhassak?

A kabbala nem vallás. A spirituális világ a Kabbalában a feltárulást jelenti, a vallás értelmezése
szerint pedig hinni kell a spirituális világban, ez teljesen eltérő értelmezés. A Kabbala a spirituális világ elérése, még ebben a létezésükben, amit most még nem érzékelünk egyelőre. A Kabbala nyitva áll mindenki számára. Azok számára létezik, akik igazán kívánják maguk számára a korrekciót annak érdekében, hogy elérhessék a spiritualitás szintjét. 
A késztetésünk, hogy kijavítsuk magunkat a lelkünkből származik. Csupán ezt az egyetlen tényezőt (a sóvárgás) kell megvizsgálnunk ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani egy személyről, hogy készen áll-e a Kabbala tanulmányozására. Meg kell vizsgálnunk azt, hogy rendelkezik-e vággyal arra vonatkozóan, hogy kijavítsa saját részét. Ennek a vágynak önmagából kell erednie, mindenféle külső befolyás nélkül kell arra az elhatározásra jutnia, hogy fel akarja fedezni a felsőbb világot.