Kabbala és vallás

Kényszer nélkül

A vallásnak az az eredeti küldetése, hogy elvezesse az embert a spirituális világokhoz. A spiritualitás vonatkozásában olyan fogalom, hogy kényszer, nem létezik. Az embernek csak egy dologra van szüksége – megfelelő útmutatásra, és a megfelelő tanulásra. Ha az ember megfelelőképpen tanul, képes anélkül haladni, hogy erre bármiképp kényszerítenie kellenne magát.

Nem így az olyan módszerek esetében, ahol azt mondják, ha meg tudsz állni és elfordítod a fejed a szép dolgokról, úgy azzal kiirthatod magadból a vágyat. Merthogy ezzel épp ellenkezőleg, csak növelni fogja a vágyát, és ezzel következésképp, a vágy soha nem lesz kijavítva. A “Kijavítás” tehát nem az önmagunk büntetése által, hanem mint eredménye a spiritualitás elérésének teljesülhet. Ha az ember majd eléri és észleli a spirituális közeget, az elérkező “fény” lesz az, ami kijavítja.

Az ember csakis ebben a formában változhat meg. Egyéb esetben pusztán önáltatásról van szó. Ha valaki magára ölt egy külsőleg szépnek tetsző ruhát, csak mert úgy tűnik a számára, hogy ezzel elérheti a spiritualitást, nos, az nagyban téved. Ezáltal semmiféle belső korrekciót nem hajt végre. Egyedül csak a fény az, ami “jó útra térítheti”. Ezért a tanulás célja magunkra rendelni a “fényt”, hogy az javítson ki bennünket. Csakis ezen kell, hogy dolgozzunk.

Ha azonban megjelenik a kényszer, vagy legyen az bármilyen más szabályzati keret, ami az embert nyomás alatt tartja, egyértelmű jel, hogy pusztán csak emberek együttes elhatározásról és nem pedig felsőbb világokról van szó. Másrészről viszont, a belső harmónia és béke, koránt sem előfeltételei a spiritualitás elérésének, hanem éppen ellenkezőleg, annak következményei. Ám az ember még csak a legkevésbé se számítson arra, hogy ez a részéről, mindenfajta erőfeszítés nélkül be tud majd következni.

Szemben az árral

A moralitást hirdető tanok, ezzel szemben, szervezetet és rendszert hoznak létre, és az emberiségnek mindig csak egy adott rétegéhez viszonyulnak. Teszik ezt annak fényében, hogy mindig vannak olyan emberek, akiknek a rendezett és normális életvitelük eléréséhez, szükségszerű hogy valamilyen rendszer, vagy keretek között éljenek.

A Kabbala ilyenformán mindenféle kényszert egyértelműen érvénytelenít. A Kabbala azzal foglalkozik, hogy képet adjon az embernek, mit is takar a spiritualitás fogalma, majd aztán az ember a megismerés által, külső ráhatás nélkül, előnybe részesíti a spiritualitást, szemben az anyagközpontúsággal. Majd pedig annak arányában, hogy a spiritualitás terén milyen szintre sikerült elérnie, korrigálja a benne levő vágy hajtóerejét, és ennek megfelelően az olyan dolgoktól, amelyek csábereje kialszik, automatikusan eltávolodik.

Vélemény, hozzászólás?

Magyar ajkú kabbala tanulók csoportja