97.

97. A pince és a pajta hulladéka

Hallottam

Goren (pajta) jelentése a jócselekedetek fogyatkozása, amikor az ember mindennél jobban érzi a Gronot (Héberül: nyílások, hasadékok; amely hangzásában olyan, mint a Ger’onot – Hiányok szó) amelyek a Teremtőtől elválasztják. Ezért lecsökkennek a jócselekedetei. Majd elérkezik a Yekev (pince) állapotához, amelyek a belső jelentése, „hogy elkezdi szidalmazni az Úr nevét.”

A Sukkothoz boldogsággal viszonyulunk, úgy tekintünk rá, mint az „ítéletek (Gevurot) miatti örömre”, amely a szeretetlenség miatti bűnbánat, amikor a bűn erénnyé válik az ember számára, és még a pajta és a pince is a Szentséghez tartozóvá válik. A Sukkotnak ez a jelentése elsődlegesen Izsákban ölt testet, azonban bárki belefoglaltathatja magát ebbe az állapotba (és a Pessah úgy tekinthető, mint a Szeretet, amely a jobb vonal). Ez a jelentése annak a mondatnak, hogy „Ábrahám Izsákká vált.”

Ez azért van így, mivel az apa és fia kérdése az ok, okozati összefüggést testesít meg. Ha Ábrahám nem jelenítette volna meg a jobb vonalat elsőször, akkor Izsák nem válhatott volna a bal vonallá. Sokkal inkább a bal integrálódott a jobba, ahogy az mondva van: „Mert Te vagy a mi Atyánk.”

Ábrahám azt mondta, „Le lesz rombolva a Szent Neved által.” Jákob szintén azt mondta, hogy a bűnök el lesznek törölve a Te Szent Nevedben.” Ha mégis fennmaradna bűn, akkor középen eltörik. Más szavakkal, az Izraelben foglaltatott bűnök olyanok, mint a Kedusha (Szentség) törései.

Izsák azonban azt mondta, „a fele az enyém, a fele a tiéd,” amely a bűnöket és a parancsolatokat is jelenti, azaz, mindkét rész be fog lépni a Kedushába (Szentségbe). Ezen keresztül történik meg a szeretetlenségből a bűnbocsánat, azaz amikor a bűnök érdemekké válnak az ember számára. Ebben az állapotban ott van még ez a parancsolatszegés, ahogy az írva van sem a parancsolatok megszegésével, sem felháborodással nem lehet bűnbocsánatot nyerni, mégis mindezek helyes, korrigált állapotok a Szentség számára.

Ez a jelentése bölcseink szavainak: „Nagyobb Izsák szamárságának trágyája, mint Abimelech pénze és aranya.” A trágya az valami alantas, értéktelen, azaz az ő szolgálatának értéke ezzel vetekszik. Ez után pedig elérkezik a szeparáció állapota, mivel az ember nem fogadja el az állapotát, leválasztódik, kiszeparálódik. Ezt az állapotot nevezzük Izsák szamársága trágyájának. Mivel Izsák minden kijavított a szeretetlenségből való bűnbocsánat által, és a bűnei érdemekké váltak, az ez által elért jutalom értékesebbé tette a szamárságának trágyáját, mint “Abimelech pénze és aranya.”

A Kesef (pénze) jelentése Kisufim (vágyódás) a Teremtőre, és a Zahav (arany) jelentése Ze Hav (átadni valamit), amely a Tóra utáni sóvárgást jelenti, vagyis a Tóra megszerzését. Mivel Izsák mindent kijavított, azaz elérte a szeretet általi bűnbocsánatot, a bűnei érdemekké váltak a számára. Ezáltal gazdaggá vált minden értelemben, mivel meg tudja tartani a Parancsolatokat, melyekből 613 van csak, azonban a bűnök száma végtelen. Ezért írva van, „Izsák gazdag lett, mert rátalált a száz kapura.” Ez azt jelenti, hogy száz százalékban elérte a Szentséget (Kedusha), minden veszteség nélkül, mivel az értéktelen lomok is korrigálva lettek őbenne.

Ezért készül a Sukkah fedele a pajta és a pince lomjaiból. (Valaki mondhatja erre azt, amit bölcseink, hogy Mózes a lomokból gazdagodott meg.) Ezért a Sukkot névlegesen Izsák állapota utáni állapotot jelöl, aki örömtelivé tette az Ítéleteket (Gevurot) és a Sukkot túl van a Mózes által képviselt állapoton is.

fordította: Kaszás Nándor

 

Magyar ajkú kabbala tanulók csoportja