Kezdőlap » Vajon érdemes?

Vajon érdemes?

Tiszta forrásból

Valahányszor Kabbaláról beszélnek, rögtön a következő megjegyzéseket lehet hallani: a Kabbala tanulásától meg lehet bolondulni; a Kabbala tanulása csak 40 éves kor felett biztonságos; a férfi házas kell, hogy legyen mielőtt Kabbalát kezd tanulni; nőknek tilos Kabbalát tanulni; mindaddig, míg valaki nem jártas kellőképp a Halachot-ban (a zsidó szokásjogban), nem lehet Kabbalát tanulni; a Kabbala betérít a vallásba; vagy, hogy a titkosTórai magyarázatok tanulását megelőzően, köteles az ember először az egyszerű magyarázatokat tudni.

Magyarán, az általános vélemény az az, hogy nem kell vele foglalkozni. Az “Előszó a Tíz Szfirá Tanulmányához” c. írásában Báál HáSzulám (Rabbi Jehuda Léjb HáLévi Áslág) a következőképp írja le a kérdéseket, amelyeket a Kabbalát bár tanulni akaró, ámde félő érdeklődő vet fel:

“És szemeim látják, hogy mindazok, kik a nemzedékemben a Tórát tanulják, mind egy véleményen vannak, és elemelik kezüket a Rejtett Tantól, és a kérdezőiknek is csak azt tanácsolják, hogy minden kétséget kizáróan inkább egy lap Gemárá-t tanuljanak, mintsem, hogy Azzal foglakozzanak.”

Ennek az aggálynak az egyik forrása, egyrészt az attól való félelem, hogy a Kabbala tanulása miatt majd a Parancsolatokat örző réteg nem fogja többé tartani a Tórát és a Parancsolatokat, noha pedig láthatjuk, hogy a vallástól való elmenekülés már jópár nemzedék óta – teljesen függetlenül a Kabbala tanulásától –igenis létező jelenség. Zsidók milliói asszimilálódtak, és a számuk csak évről-évre növekszik. Márpedig ez a folyamat nem a Kabbala tanulása miatt történik.

Az igaz, hogy száz évvel ezelőttig minden zsidó vallásos volt, és hogy mindgyiknek volt valamiféle kapcsolata a zsidósággal, azonban a felvilágosodás korában még nem adatott meg számukra a lehetőség, hogy a tudományok iránti késztetésüket a Tórának azzal a részével elégíthessék ki, amely pedig valóban kitölthette volna ezt a hiányukat, lévén, hogy egyedül csak a Kabbala tud választ adni az embernek a létezésére és megnyugtatni őt, márpedig ez a rész, akkor még nem állt a rendelkezésükre.

A vallástalanokban, ezzel szemben, megvan a félelem, hogy majd ettől vallásossá válnak. Azonban látni lehet, hogy annak ellenére, hogy napjainkban nagy hullámban térnek vissza az emberek a vallásos élethez, csak nagyon kevesen mennek ezen át amiatt, merthogy Kabbalát tanulnak, a többsége a vallás szokványos keretein belül lesz vallásos. A lényegre térve, még maga Ári, a szent nagy kabbalista írta, hogy az ő idejétől kezdődően a Kabbala szánva van: férfiaknak, nőknek, gyermekeknek, nemzsidóknak, mindenki tudja és köteles tanulni a Kabbalát. A nemzedékünk legnagyobb kabbalistája, és egyben Ári követője, Báál HáSzulám, hátrahagyott a nemzedékünk számára egy olyan tanulási módszert, amely minden ember számára, aki csak tanulni akar, megfelelő.

Miért?

Báál HáSzulám az “Előszó a Tíz Szfirá Tanulmányához” írásában [2. pont] annak kapcsán, hogy kinek fontos a Kabbala tanulása, a következőeket mondja:

“Valóban, ha nem figyelünk másra, mintsem egyetlen igen nevezetes kérdésre, biztos vagyok benne, hogy mindenezek a kérdések és kétségek eltűnnek majd a láthatárról, és ha a helyükre tekintesz, már nem lesznek ott. Azaz, ama dühöngő kérdés, amely minden földi halandó szájából elhangzik, nevezetesen: ‘Mi az értelme az életünknek?'”.

Ő még csak a legkevésbé sem száll vitába azokkal, akik megkérdőjelezik, kifogásokkal élnek és kétségbe vonják őt. Ő csak egyetlen egy kérdést tesz fel: “Mi az értelme az életünknek?”. Ő kizárólag csak ahhoz az emberhez fordul, aki saját maga is érzi ezt a kérdést. Így akit ez a kérdés vezérel, hogy Kabbalát jöjjön tanulni, azt valóban lehet tanítani. Mert az, aki komoly tanulás végett jött, ő az, aki valóban érzi ezt a kérdést és állandóan kérdezi magától: “Mi értelme van az életemnek?” – ez az, ami hajtja, hogy keressen és rátaláljon a válaszra.

 
 

0 Comments

You can be the first one to leave a comment.

 
 

Leave a Comment

 

You must be logged in to post a comment.